Végül mégsem vettem fel a mondattan UV-t. Nem vagyok már az egyetem miatt sem lelkes, egy éve, még meg tudtam magam erőltetni. De így… mikor olyan reménytelennek tűnik az egész magyar valóság, az itt levés. Pedig a nagy keserűség helyett (amikor az éjszakai Budapest látványához a várból is csak annyi a szavam, hogy „kurva hideg van” és még a cigimet is elbaszta a szél…) helyre kéne tenni magam, nagyon rám férne egy rendezett világ- és önkép. Egy terv, ami szerint lehet élni – egy darabig még – itthon, ahol legtávolabb 40 km-re főz nagymuter bablevest.

Ezért, most a rám szakadó nagy – talán két hétig is tartó – időtöbbletben, talán posztolok = összeszedem magam. Mert ez így nem pálya, nagyon de nagyon nem az, amit tegnap írtam…

Na igen. Újabb blogfordulás jött az éltemben el!

Mostanáig azért nem írtam mert nem volt a sajátom, amiért a régit, ami két éve lett a múlté, is szerettem csinálni. Eddig magamnak honlapot írni – suszter cipője – nem volt túl sok időm, de az őszi félév alatt szépen lassan (naponta pár percet, órát dolgozva) összeraktam ezt.
Nem mondom, hogy kész van: hiányzik a bio. A pub.(likálási lista) és a ref.(erenciák, ja oldalak, amiket csináltam, én), majd ezeket még befejezem.

Na de hagyjuk ezt, most ilyeneket várok, hogy húúú Barna bazmeg te vagy a legjobb webdizájner széles e pusztában!

Amúgy gondolom van benne egy csomó hiba (= a hibawebdizájnpoétika önleleplezése), szóljatok, ha találtok.

Addig pedig üdvözöljetek újra a bloggerek között, visszaértem!